-
Szavazzon a fehérvári hotelre!
A székesfehérvári Best Western Plus Lakeside Hotelt jelölték a szakma egyik legnagyobb elismerésére, a Business Excellence díjra a „legjobb vidéki business hotel” kategóriában. A hotelre a fehérváriak is szavazhatnak a https://business-excellence.hu/kozonsegszavazas/ oldalon.
2024.05.29. -
Vállalkozni Fejér megyében
Május 30-án 17 órától kerül sor a Fejér Vármegyei FIVOSZ rendezvényére. Az esemény remek lehetőséget biztosít a kapcsolatépítésre, az új üzleti trendek megismerésére és a tapasztalatcserére.
2024.05.29. -
Fókuszban a KKV versenyképesség
2024-ben ismét vármegyeszékhelyekre látogat a Portfolio ingyenes konferenciasorozata. Június 4-én Székesfehérváron várják a látogatókat. Mint írják rendkívül fontos szerepet töltenek be az ország vérkeringésében a nagyvárosok, mint gazdasági és innovációs központok.
2024.05.29. -
GISopen konferencia
Ünnepélyes keretek között nyitották meg szerdán a térinformatikusok, földügyi és ingatlanügyi szakemberek országos szakmai találkozóját a GISopen-t, amely éves rendszerességgel a geodéta és földmérő élet aktualitásaira fókuszál. A hazai konferenciák közül a székesfehérvári az egyik legnépszerűbb szakmai összejövetel az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet szervezésében.
2024.05.22.
Új lendület a hazai vállalkozásoknak! – Országos gazdasági konferencia Székesfehérváron
Új lendület a hazai vállalkozásoknak! címmel érkezett Székesfehérvárra a Portfolio gazdasági magazin országos rendezvény sorozata.
A szervezők célja, hogy a sokrétű gazdasági tudás és tapasztalat összegyűjtésével, megosztásával adjanak új lendületet a kis- és középvállalkozásoknak a válságkezeléshez és a további fejlődéshez. A város és az agglomerációban dolgozó vállalatvezetők, pénzügyi, munkaerőpiaci, digitalizációs és energetikai szakértők, a szakpolitika és a finanszírozói oldal képviselői adtak áttekintést a helyi vállalkozások lehetőségeiről, a régió gazdasági kilátásairól és versenyképességéről.
A helyi adó: befektetés! – Az önkormányzat és a helyi, vállalati adónemek szerepe a gazdasági ökoszisztémában címmel tartott nyitó előadást Székesfehérvár polgármestere.
„Egy városra háruló – állami és helyi költségvetésből finanszírozott – kötelező (óvoda, bölcsőde, egészségügyi alapellátás) és – a teljes mértékben városi költségvetésből megvalósuló – nem kötelező (felsőoktatás, szakképzés, színház, sportegyesületek) feladatok teljesítése lehetetlen lenne a helyi adóbevételek nélkül. A helyi adókat teljes mértékben befektetésnek tekintem, hiszen a város infrastruktúrája a vállalkozások és a gazdaság számára is nélkülözhetetlen. Ha nincsenek közművek, közszolgáltatások, utak, ha ezek nem fejlődnek, akkor értelemszerűen a gazdaság és a vállalkozások sem. Ahhoz, hogy egy vállalkozásnak biztos jövőképe legyen, és helyben tervezzen, ahhoz a környezetnek is fejlődnie kell.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András. Hozzátette, a fejlesztés egy része finanszírozható Európia Uniós forrásból, egy része nemzeti forrásból. Ez utóbbiból két jelentős támogatást kapott valamennyi megyei jogú város az elmúlt évtizedben: az adósságkonszolidáció és a Modern Városok Program keretében.
Az egyik legnagyobb kihívásnak a szolidaritási hozzájárulást nevezte Székesfehérvár polgármestere.
Az adóbevételek mellett ennek összege is elég dinamikus emelkedést mutatott az elmúlt években: Székesfehérvár esetében ez idén 6, 6 milliárd forint. „Nyilván az összeg mértékét befizető önkormányzatként sokallom, de leginkább azt fájlalom, hogy nem látjuk azt, hol, melyik település mennyit kap az általunk biztosított forrásból. Ezért mondjuk azt, hogy ezt egy agglomerációs logika mentén kellene visszaosztani. Valódi szolidaritást jelezne, ha azok az önkormányzatok kapnák meg a támogatás egy részét, ahonnan a több mint 32 ezer munkavállaló jár be Székesfehérvárra nap mint nap.” – emelte ki a polgármester.
Az agglomerációs települések önkormányzatai forráshiányosak, ezért a helyi szolgáltatások is sokszor szegényesek. A szolidaritási hozzájárulás több milliárdos összege akár térségi alap, akár a megye, akár más struktúra segítségével szétosztható lenne az agglomeráció településein, ezzel segítve, hogy az ottani önkormányzatok is tudjanak szolgáltatásokat nyújtani, legalább alapszinten. Ez tehermentesítheti a várost is. A fennmaradó összeget pedig fordíthatnánk részben állami, részben gazdasági elképzelések megvalósítására – zárta előadását dr. Cser-Palkovics András, példaként említve a munkaerőhiánnyal küzdő közszolgáltatási szektort és a közszférát, ahol az egyik megoldást jelenthetné a helyben megvalósuló bérlakás-építési program.
A délutáni program Gerlaki Bence gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért felelős helyettes államtitkár előadásával folytatódott, aki a hazai KKV-k növekedési lendületét megóvó, kiterjedt kormányzati intézkedéscsomag részleteit ismertette.
A régió gazdasági helyzetéről és kilátásairól, a térség vállalkozásainak fejlesztési lehetőségeiről Radetzky Jenő, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt, majd szó esett a mikro- és kisvállalkozások finanszírozási lehetőségeiről, a KKV-hatékonyság növeléséről, valamint a hazai gazdasági kilátásokról is. A program egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol a válság és versenyképesség kapcsán osztotta meg tapasztalatait, tanácsait a hallgatósággal Belegrai Péter, a MOTE Kft. ügyvezetője, Gotthárd Imre, a GIGA 2003 Kft. ügyvezetője, Minárovits János, az Albacomp Cégcsoport stratégiai igazgatója, valamint Sárdi Ádám, a MBH Bank Nyrt. Közép-Magyarországi régió régióvezetője.